A kuruc hadsereg összetétele

Fegyelem és testületi egység tekintetében páratlan nehézségekkel kellett megküzdeni. A közkatonák, tisztek és főtisztek nagy többsége magyarul beszélt, magyarnak vallotta magát, de a legénység és az alsó tisztikar soraiban szolgáltak kárpátukránok, szlovákok, románok és németek. Német ezredek, mintegy 1500 francia, némi rác katonaság, majd később lengyel, svéd, tatár csapatok is harcoltak Rákóczi zászlaja alatt.

A közkatonák és az alsó tisztikar döntő többsége a társadalom kiváltságokkal nem rendelkező rétegeiből került ki, és kevés kivétellel református és evangélikus vallásban nevelkedett. A főtiszti kart protestáns köznemesek és katolikus főurak alkották. A hadsereg kiszolgáló személyzete, az íródeákok, fizetőmesterek, borbélyok és más foglalkozásúak serege nagyrészt a városokból származott.

A főtisztek már korábbról rendelkeztek több-kevesebb katonai tapasztalattal. Bercsényi, Esterházy Antal, Esterházy Dániel, Orosz Pál, Andrássy Pál, Csáky András ezredesként harcoltak a török ellen a császári seregben. Bottyán, aki végvári vitézből emelkedett fel ezredesi rangba, a török háborúk után megjárta a nyugati hadszínteret is.

Forgách Simon mint császári ezredes, majd tábornok sajátította el a török, majd a nyugati hadszíntéren a háború tudományát. Előzőleg a császári seregben szolgált többek között Czelder Orbán és Ocskay László is.



Az Ocskay-ezred tarsolylemeze


Thököly hadseregéből egész sereg kitűnő ezredeskapitány került ki: Bóné András, Gödény Pál, Deák Ferenc, Gyürky Pál, Sréter János, Komlóssy Sándor. Az alsó tisztikar ugyancsak jól elkülöníthető tömbjét az első felkelők maguk választotta paraszthadnagyai és kapitányai alkották, közülük emelkedett ki a hadszervezőnek is kiváló Esze Tamás.

Külföldi katonák a hadseregben

A legtöbb katona császári szolgálatból állt át. A franciák mégis jobban feltűntek, pedig a létszámuk elenyészően csekély: a szabadságharc nyolc esztendeje alatt összesen kb. 80 tüzér- és műszaki tisztről és mintegy 1000-1500 francia katonáról tudunk. A francia alakulatok létszáma volt a legalacsonyabb: a két gránátosezred 400-400 főből állt, lovasezredeik pedig csak egy-két századból. Ezek mind Magyarországon szerveződtek, Rákóczi – bármennyire szeretett volna – nem kapott Franciaországban felállított ezredeket.

Nem valósult meg a camisardok (XIV. Lajos ellen vallásuk védelmében fellázadt francia hugenotta parasztok) Magyarországra telepítésének és Rákóczi szolgálatába állításának terve sem.

1709-1710 telén rövid ideig mintegy 3000 főnyi svéd-lengyel segédhad is harcolt Magyarországon, és időnként zsoldba fogadtak néhány száz reguláris katonának már aligha tekinthető tatárt. Rákóczi török katonaság zsoldba fogadására irányuló tervei a diplomáciai nehézségeken mindig meghiúsultak.