A kuruc hadsereg kiképzése

A kiképzés nehézségei közé tartozott, hogy most kellett megalkotni a reguláris sereg mozdulataihoz a magyar vezényszavakat is. A kuruc vezényszavak ránk maradt jegyzéke tanúsítja az e téren elért eredményeket, de a szinte megoldhatatlan nehézségeket is.

Voltak rövid és világos vezényszavak, mint "lábhoz a fegyvert", "karotokra az fegyvert", "tegyétek a pofátokhoz", "fél jobbra", "egészlen jobbra" stb., voltak lefordíthatatlan, de rövid vezényszavak, mint "abmasérozzatok czugveisz" (szakaszonként elvonulni!), és voltak olyanok, amelyek érthetővé teszik a regularitástól való általános idegenkedést, pl. "helyben svingollyatok és formállyatok két treffet" (helyben kanyarodjatok és formáljatok két vonalat egymás mögött!). A bonyolultabb alakzatváltoztatások megtanulása ilyen vezényszavakra nem lehetett egyszerű feladat.


Annak ellenére, hogy számos idegen tiszt szolgált a kuruc seregben, mindvégig megoldatlan maradt a tisztképzés is. Ebben nemcsak a nyelvi nehézségeknek volt részük. A francia tisztek, akik a korabeli Európa legjobb hadseregéből jöttek, bár nyilván nem tartoztak ott a legjobbak közé, ha XIV. Lajos átengedte őket Rákóczinak, mélységesen lenézték a fegyelmezetlen és a regularitás igen alacsony fokán álló magyarokat.

Rákóczi tervezte tisztképző akadémia felállítását, de a megvalósítás minden feltétele hiányzott. Így a tisztképzés feladatát még leginkább a fejedelmi udvari szolgálat látta el. De ez éppúgy nem pótolhatta a korszerű tisztképzést, mint ahogy az idősebb, de csak a portyázásban tapasztaltabb tisztek melletti csapatszolgálat sem.

Bizonyos fokig a tisztképzést is szolgálta a Nemesi Társaság megalapítása. Rákóczi közel egyéves előkészítés után, 1707 áprilisában szervezte meg fiatal nemesekből ezt a régi idők lovagrendjeire emlékeztető századot, amelynek ő maga lett az ezredese, s amelynek tagjai a fejedelem melletti bizalmas szolgálatokat látták el.

Rákóczi célja az volt, hogy a Nemesi Társaságból nevelje ki a független magyar állam leendő politikai és katonai vezetőit. Ezért csak előkelő nemesifjak kerülhettek soraikba, s mindig az egy rendfokozattal magasabb rangú tisztekkel tekintették őket egyenlőknek. A fejedelem iránt példás hűséggel viseltettek, de miután kiválasztásuknál a katonai rátermettség nem játszott szerepet, meg fiatal koruk miatt is, nem találkozunk velük a kuruc seregek parancsnokai között.