1. Szegénylegény dolga
És keserves gondja!
Sok búbánot, keserűség,
Mindenfelől éri inség Az
szegénylegényt.
2. Bujdosik ő
sokszor, Törődik olyankor.
Bujdosásban, fárodtságban
Sokat búsul járásában
Az szegénylegény.
3. Életét
rendölnyi, Mely felé
hajtanyi Nem tudhatja, mert
fogyasztja, Eszét, kedvét csak
forgatja Az szegénylegény.
4.
Oskolát elhagyván,
Társoitul válván, Már
nem tudja, melyik útra Magát adja
nagy bújában Az
szegénylegény.
5. Bujdosásra menne
Nagy idegeny földre,
De szerencse ha nem szolgál,
Bánotjában csak meg nem hal
Az szegénylegény.
6. Házasodnyi nem
mér, Mert sok költséget
kér. Hogy személyét
kötelezze, Magát adja
bánotjában Az
szegénylegény.
7. Az katonakenyér,
Kit szegény karddal nyér,
Nem szokhatna, mert koplalna
Soha penig jól sem lakna
Az szegénylegény.
8. Mesterséghez
fognyi? Nehéz már
tanulnyi, Mert az munkát,
pirongatást, Nem tűrheti
inaskodást Az
szegénylegény.
9. Hogyha
kancellista, Avagy
patvarista Ő akarna lennyi,
módja Nincsen hozzá, csak
nyavalya
Szegénylegénynek.
10. Urak
prevendájok Nehéz
szolgálatjok, Éjjel-nappal nem
nyughatik, Az uraktól csak
szidatik Az
szegénylegény.
11. Hogy szemesnek való
Az játékajánló?
Ott az cifrák és az nyalkák
Pirongatják és hurítják Az
szegénylegényt.
12. Tányért sem akarna
Udvarban nyalnia,
Mert ily nótát, ily regulát
Régen hallott ilyen strófát
Az szegénylegény.
13. Hogyha volna
kedve Az barátéletre:
Sanyarúság mast élete,
Ott is lenne szenvedése
Szegénylegénynek.
14. Csép, kapa:
nyavalya! Súlyos annak
gondja! Mert föltöri az
tenyerét, Elfogyasztja kis
erejét Szegénylegénynek.
15.
Sima ténta, penna:
Még azt is megunja! Az kapának
az ő éle, Vastag, látszik az ő
nyele Szegénylegénynek.
16.
Béres szolga ha lész,
Szokatlan ahhoz lész! Ugyan
kirí az kezébül Ekeszarva
mindenestül
Szegénylegénynek.
17. Jobbágyságot
űznyi, Fölfaluban laknyi:
Űzik, hajtják úr dolgára,
Sok pénzt kérnek porcióra
Szegénylegénytül.
18. Házrul
házra járást Szígyenli
koldulást, Mert mindenütt
pirongatják, És jó szívvel nem is
látják Az szegénylegényt.
19.
Azt vetik szemére,
Vagyon még ereje, Dolgozással
elélhetne, Henyélést ha
elkerülne Az
szegénylegény.
20. Nem gondolnak véle,
Hogy üres az béle.
Nem tudhatják tudományát,
Csak úgy tartják, mint ostobát,
Az szegénylegényt.
21. Ha rókamály
nincsen Az mentéje szélin,
Bár Salamony tudományát
Föllyülmúlja okosságát
Az szegénylegény.
22. De nincs
böcsületi, Mert azt nem
nyerheti Pénz, fajlendis köntös
nélkül, Az asztalhoz elő sem
ül Az szegénylegény.
23.
Azért szegénylegény
Mindenütt jövevény! Bízza
dolgát istenére, Az ki vigyáz
életére Szegénylegénynek.
24.
Ez fölvészi baját,
Minden súlyos gondját.
Fölemeli még valaha, Csak őt
el ne hagyja soha Az
szegénylegény!
25. Ki ezt szerzette volt,
Az sokat próbált volt,
Sok ínségben, bujdosásban
Életében ez országban
Ez szegénylegény.
(Szentsei-daloskönyv)
|