|
1. Csínom Palkó, Csínom Jankó,
Csontos kalabérom,
Szép selymes lódingom,
Dali pár pisztolyom.
2. Nosza rajta, jó
katonák,
Igyunk
egíszséggel!
Menjen táncba ki-ki
köztünk
Az ő jegyesével!
3.
Ne bánkódjék senki köztünk,
Menjünk az Alföldre,
Megrontatik kezük által
Az
labonc ereje!
4. Szabad nekünk, jó
katonák,
Tisza-Duna közi,
Laboncságnak mert nincs sohult
Ottan semmi közi.
5.
Darulábú, szarkaorrú
Nyomorult nemzetség
Fut
előttünk, retteg tőlünk,
Nyomorult
nemzetség!
6. Görbe hátú, mert
lenyomta
Füstös moskotéra,
Elfárasztott, elbágyasztott
Dióverő pózna.
7.
Tüzes madzag, apró csollong,
Lombos az gagyája,
Tátva-nyitva mindeneknek
Nagy
éhelholt szája.
8. Toldott-foldott,
tetves-reves
Minden
portékája,
Kalapjának
nedvessége,
Lefügg
kalimája.
9. Renddel állván, nagy
sokaknak
Meggyőzik az
társát,
Ebről ebre hagyják
Békasütő nyársát.
10.
Elig nyílik fel a szája
Berdó
kiáltásra,
Korog-morog öres
hasa,
Siet jóllakásra.
11.
Rendeletlen öltözeti,
Csúfos pántlikája,
Nem érne
egy abadolmánt
Minden
portékája.
12. Lapos guta megütötte
Bornyúbőr iszákját,
Kebelében legelteti
Sok
ezer marháját.
13. Mely marhának tetű neve,
Tartsa ő magának!
Nyúzza rendre, jó lesz bőre
Bornyúbőr iszáknak.
14. Mert ő igen
gyenge nemzet,
Szokott
effélire,
Országában eleget
kap,
Menjen hát helyire!
15.
[Ugyan] mit [is] vitézkedünk,
Jó kuruc vitézek,
Mert
ezeknek drágább kéncsét
[Én] soha
nem lelek.
16. De gyűlölöm, mert nyomorú
Mégis kevélységre,
Ládd, majd feldől, mégis indul
Magyarok vesztire.
17.
Kicsírázott eb-agyara
Az
magyar cipóra,
De megváslik foga
bele,
Lészen még oly óra!
18.
Sok tokosnak mentél te már
Éltének végére,
Szabadoson öszvementél
Ütközetből véle.
19. Sok szerencsét próbáltál
te
Velünk német ellen,
Holott soha nem voltál te
Szerencsétlenséggel.
20.
Sok cifornyás német urat
Rabságra hajtottunk,
Sok
kalapot mezőségen
Öszve is
tapodtunk.
21. Nosza! most is űzzük, vágjuk
Mind ellenségünköt,
Mutassuk meg nemzetünknek
Jó vitézségünköt!
22. Fut az tokos,
tüzes madzag
Kihull az
keziből,
Őszi keserű
gombája
Kidől az fejéből.
23.
Után' kuruc! után'!
Tiéd az puskája,
Enyim pedig
az kancája,
Tied az
lódingja!
24. Rajta, Miska, rajta
Az tüzes labancon!
Mienk leszen az nyereség
Mind az derék harcon.
25. De mindezek
fegyverekkel
Nem érnek egy pénzt
is,
Hadd el, vedd el az
szablyáját,
Üsd le az fejét
is!
26. A nagyszájú horvátnak is
Fekete csizmája,
Hosszu nyakú, kurta farkú
Görcsös paripája.
27. Egy rossz, rozsdás
kalabérja,
Életlen
szablyája,
Csipás szemű
kancájával
Együtt van
kvártélya.
28. Noha éhhel csak meg nem hal,
Nincs benn takarmánya,
Sokszor száznak sincs közöttök
Egy pipa dohánya!
29. Az vitéz
kurucnak
Van szabott
dolmánya,
Sarkantyús
csizmája,
Futó paripája.
30.
Az gyalog kurucnak
Van frissen járása,
Mint
Pelagus lónak,
Van sebes
futása.
31. Vitéz karja lábaiban
Karmazsin csizmája,
Gyönggyel fűzött az bocskora,
Ezüstös kapcája.
32. Hátán cifra
farkasbőre,
Kurta kis
dolmánya,
Nyakában függ gyönggyel
fűzött
Csontos kalabéra.
33.
Fényességgel mind berakva
Aranyas szablyája
Nyuszttal béllett az süvege,
Csillagos forgója.
34. Patyolat az
kuruc,
Gyöngy az felesége,
Hetes vászon az laboncság,
Köd az felesége.
35.
Szegén kuruc elveszett, mert
Sokszor egyest isznak,
Pohárt
császár életiért
Egymásra
hagyítnak.
36. Nosza tehát, hadnagy uram,
Dúljuk fel jószágát,
Mind ellenségünknek
Hajtsuk el marháját!
37. Ha rád támad az
pénziért,
Vágd be az
ajtaját,
Fúrd meg az
hordaját,
Idd meg mind az
borát!
38. Az paraszt embernek
Fogd meg az szakállát,
Hajtsd el az marháját,
Verd pofon ő magát!
39. Az laboncság
takarodjék
Nemes
országunkból,
Hogy végtire
szalagszíjat
Ne fogjunk hátakból!
|
