1678–1711

L Lipót 1687-ben keresztülvitte idősebbik fia, a kilencéves József magyar királlyá koronázását. Az országgyűlés nem akarta beleegyezését adni, a főherceg kiskorúságára hivatkozott. Lipót ekkor felkérte a jelen lévő pápai nunciust, bérmálja meg Józsefet, aki ezt követően egyházi értelemben nagykorú lett. Kilencéves korában magyar, 12 éves korában római királlyá koronázták. Kiváló nevelők készítették fel az uralkodásra. Még építészetet is tanult. Négy nyelven tudott. Szeretett lovagolni, vadászni, és szívesen fuvolázott. A házasságát megelőző életmódja miatt (ifjúkorában számos szerelmi kalandja volt az udvarhölgyekkel) I. Lipót császár igyekezett távol tartani trónörökös fiát a politikától. Később az öregedő császár nagyobb befolyást engedett Józsefnek, aki apjáénál jóval korszerűbb kormányzati elveket vallott. I. József koronázása a pozsonyi székesegyházban 1705-ben lépett trónra. 1707-ben az ónodi országgyűlés kimondja I. József és a Habsburg-ház trónfosztását. A császárpárti főurak pozsonyi gyűlése semmisnek nyilvánítja az ónodi országgyűlés végzéseit. Jórészt neki volt köszönhető, hogy Lipót császár uralkodásának utolsó éveiben a bécsi udvar néhány vezető tisztségébe fiatalabb, tehetségesebb politikusok és katonák kerültek, így lett az Udvari Haditanács elnöke a kiemelkedő hadvezér, Savoyai Jenő herceg. Uralkodását végigkísérte a Rákóczi-szabadságharc. Mihelyt átvette a hatalmat – az 1701 óta zajló spanyol örökösödési háború nyomasztó volta miatt –, igyekezett megegyezésre jutni a magyarországi felkelőkkel. A Nagyszombatban folyó béketárgyalások azonban megszakadtak, mert II. Rákóczi Ferencnek és híveinek az 1687-es országgyűlési törvény módosítására és az önálló erdélyi fejedelemség fenntartására vonatkozó igényét nem fogadta el. Majd Pálffy Jánosnak a Károlyi Sándor kuruc generálissal történt megállapodása alapján született meg a szatmári békeokmány, amely nem biztosította ugyan sem Magyarország, sem Erdély függetlenségét, de az ország alkotmányos kormányzását s a sérelmek – köztük a protestáns vallásgyakorlattal kapcsolatosak – orvoslását ígérte. A szatmári békeegyezményt követő majtényi zászlóletételt I. József már nem érhette meg, mert váratlanul elhunyt himlőben. Halálát azonban a gyors megegyezés érdekében eltitkolták, így a zászlókat a majtényi síkon földbe szúró katonák 1711. április 30-án az akkor már két hete halott uralkodónak esküdtek hűséget.