Győrvár bemutatása

Győrvár Vas és Zala megye határán fekszik a Vasi Hegyháton, Vasvár és Zalaegerszeg között a 74-es út mentén. A település megközelíthető vasúton és közúton egyaránt. A közlekedés Zalaegerszeg, Vasvár és Szombathely irányába jónak,  rendszeresnek mondható.
A terület gazdasági, kulturális és természetes központja Vasvár, egy 5 ezer főt számláló kisváros. Ennek ellenére Győrvár gazdasági, kulturális vonzódása inkább Zalaegerszeg irányába mutat. A táj dombos, erdős és rendkívül kellemes látványt nyújt. Érdemes tehát betérni Győrvárra, hisz a táj szépsége mellett a falu is sok látnivalót kínál az érdeklődők számára.
Ezen a tájon, amelyen Győrvár községe épült, már sok ezer évvel ezelőtt élt ember. Erre vallanak azok a csiszolt kőbalták, amelyeket itt is, ott is kivet magából a győrvári szántóföld. Tudósok megállapították, hogy ezek a durvábban, vagy olykor bámulatos finomsággal kicsiszolt balták a kőkorszakból származnak, tehát lehettek vagy ötezer évesek.
Győrvár. Egyes források szerint semmit sem jelent, hogy ez a név régi írásokban különböző formában jelenik meg. Ez csak annak a jele, hogy nehéz volt a magyar hangokat – pl.: itt a gy-t és az ő-t kifejezni latin betűkkel, s a különböző kancelláriák, vagy ugyanannak a hivatalnak a diákjai más – más alakban igyekeztek kifejezni a magyar szót. Írták egyszer Gervarnak (1255), terra Geurnak / Geur földjének (1258), Gewrguarnak (1344), Terra Gyurgwarnak (1338), Possessio Gyurgwarnak (1438), Györgyvárnak, Gyurgwarnak (1438). Nem gondolták, hogy a falu neve valaha is Györgyvár lett volna. Csak a tudálékos íródeák igazíthatott egyet a néven, azt vélvén, hogy Győrvárnak nincs értelme. (Az 1565-ös „Gyeorgwar” szintén bizonnyal Györgyvárnak olvasható.)
Más források szerint van értelme a Győrvár névnek. Régebben avar gyűrű nevét sejtették benne a tudósok. Így ír a Révai Lexikon: „Nagy Károly életírója, Eginhard Hringnek, gyűrűnek nevezi az erődítményeket, s a lombard campus /mező vagy gyepü/ szóval magyarázza. Eme gyűrűk emlékét keresi Győr, Diósgyőr, Szolgagyőr nevében /Győrvárat elfelejti említeni a szerkesztő/, melyek eszerint gyűrű alakban készült várak lehettek. Ellenben a gyepük a sanktgalleni barát krónikája szerint nagy kerítések voltak, amelyekkel szállásaikat vették körül az avarok. Úgy készítették, hogy földbe vert cölöpök közé, mintegy húsz láb magasságban és szélességben szívós anyaggal és kővel töltötték meg, ennek tetejébe földet hordtak s az egészet tüskés cserjékkel ültették be.”
Vajon jó nyomon járunk, ha Győrvár nevében is ilyen avar gyűrű emlékét keressük?
A mai nyelvészek Győr helységnevet személynévből származtatják. Ilyen nevű nemzetség szerepel az Árpád-korban Geura, Geur alakban. Pais szerint egy Gyeü Győ tőnek származéka, amely azonos a Gyejcsa tövével. /Így ír Németh Gyula a Magyar Nyelv folyóirat XXIII. évf. 507. lapján./ Ezt a Győ, Győd, Gyüd viszont valami bolgár – török eredetű szó, ami jobbat, legjobbat jelent. De félretéve minden etimológiát eléggé bizonyosnak látszik, hogy ezt a vidéket valamikor az avarok szabad lovas népe lakta. Itt valahol, ahol a mocsarakból kissé kimagaslik a szárazföld, állították fel sátraikat s vették körül azokat gyepükkel. 
A feljegyzések szerint 1244-ben már felépült a győrváriak fa temploma, amit egy tűzvész elpusztított. 1559-ben Szent Erzsébet tiszteletére emeltek új templomot. A település történetének egyik legfontosabb eseménye a Béri Balogh Ádám brigadéros által vezetett kuruc csapatok 1706. november 6-7-én aratott fényes győzelme a Heister Hannibál vezette labanc seregek felett. Ilyen szempontból a szomszédos Zala megyei Egervár védőinek is a győzelmét jelentette. Az előbbiekben említett csata és az első és második világháborús hősök tiszteletére emelt emlékmű fogadja a Zalaegerszeg felől érkezőket. A kuruc győzelem és a világháborús hősök emlékére egy utcát is neveztek el Győrváron. A falu általános iskolája 10 évvel ezelőtt felvette Béri Balogh Ádám nevét, azóta az iskola falát díszíti a híres kuruc brigadérost ábrázoló plakett. Az emlékműnél minden évben megemlékeznek a falu lakói és vendégeik a labanc verő hősökről. Az évfordulók méltó megünneplésébe más településeket, egyesületeket, intézményeket is bevonnak.
A falu központjában található római katolikus templom műemlék és látványosság is egyben.
A lakosság összlétszáma 720 fő, ebből 348 férfi és 372 nő. Évszázadok óta a faluban jelentős számú cigány kisebbség él. Létszámuk az utóbbi években folyamatosan emelkedik.
Demográfiaiösszetétel férfi nő
Összlétszám: 720 348 372
0 – 3éves 24 13 11
4 – 6éves 28 15 13
7 – 16éves  70 38 32
17 –22 éves 32 16 16
23 –40 éves 115 52 63
41 –60 éves  310 161 149
61fölött 141 53  88
                                 
A demográfiai adatokból is látszik, hogy a falu elöregedőben van. A lakosság létszáma 1970 óta folyamatosan csökken. Az életkörülmények és a munkalehetőségek javulása esetén a lakosságszám stabilizálódása várható. Győrvár Vas megye hátrányos helyzetű térségében fekszik. A faluban közel 20 egyéni vállalkozó működik, amelyeknek egy része nyilvánvalóan kényszervállalkozás, alkalmazottakat többnyire nem foglalkoztatnak, illetve csak alkalmanként. Sikeresnek mondhatók az úgynevezett faipari vállalkozások: asztalos, gatter üzemeltető. Szolgáltatások terén a kiskereskedők és a vendéglátóhelyek üzemeltetői fontos szerepet játszanak a település ellátásában.
A helyben foglalkoztatott 29 fő mellett 299 fő jár el dolgozni, elsősorban Zalaegerszeg üzemeibe, intézményeibe, szolgáltató szerveihez. Győrvári  munkaerőt foglalkoztat még Vasvár és Szombathely is. A lakosság iskolázottsági mutatói nem mondhatók rossznak. Magas a szakképesítő vizsgát tettek száma (99), kimondottam jónak mondható az érettségizettek létszáma (117), viszonylagosan magas a főiskolai (29) és az egyetemi (7) diplomával rendelkezők száma. A település munkaképes lakosainak száma 353 fő. Az aktívan keresők száma 328 fő. Ha az aktív munkaképes lakosságot aktívan álláskeresőnek tekintjük, akkor a munkanélküliségi ráta a faluban 9%-os. A munkanélküliek száma 25 fő. Ebből jó páran nem keresnek aktívan munkahelyet, tehát a klasszikus megfogalmazás szerint nem is tekinthetők egyértelműen munkanélkülieknek. Megállapítható tehát, hogy a hátrányos helyzetű térség ellenére a kép kedvezőnek mutatkozik.
Győrvár négy településből álló körjegyzőség központja, általános iskolája, óvodája, postája és Faluháza van. A társközségek: Andrásfa, Hegyhátszentpéter és Petőmihályfa. A faluban körzeti feladatokat ellátó háziorvosi szolgálat is működik. A szakorvosi ellátás, valamint a mentőszolgálat 10-20 km-es körzetben megtalálható. Az óvoda 25 és 30 közötti gyermeklétszámot mutat, 2 óvónő és 1 dajka végzi itt a feladatokat. Győrvár erősségéhez tartozik a helyi, Béri Balogh Ádám Általános Iskola, amelynek tanulmányi eredményeire, továbbtanulási mutatóira méltán büszkék a település vezetői, az iskola vezetése és tantestülete.
A Faluház a környék egyik legszebb középülete, Makovecz Imre és Ekler Dezső tervei alapján épült. Ez az épület ad otthont a Faluház Baráti Kör Egyesületnek, a Teleháznak, a falu Gyógyszertárának és az Idősek Klubjának. Az utóbbi kettő a falu szociális és egészségügyi ellátásának szerves része. A Faluház Baráti Kör Egyesület vállalta át az Önkormányzattól (szerződésben foglaltak alapján) a közművelődési feladatokat. 1994 óta már kellő tapasztalatot szerzett az Egyesület a kisebb-nagyobb rendezvények lebonyolításában.

Az Egyesület működteti a Teleházat, ami egy olyan informatikai és irodai központ, amely fejlett eszközparkjával, sokrétű szolgáltatásaival siet a vidéken élő emberek segítségére, hogy számukra helyben elérhetők legyenek a modern technika vívmányai (az Internet, multimédiás programok használata, számítógépes játékok, stb.) A Teleháznak közösségépítő és fejlesztő szerepe van. Képzéseket, tanfolyamokat szervez, akcióival, pezsgésben tartja a település közéletét. A győrvári Teleház 1999. április 30-án nyitotta meg kapuit a külvilág előtt. Azóta folyamatosan működik, szervesen beépül a falu közéletébe. Az intézményben a létkultúra közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlatot jelzi a termékbemutatók és vásárok viszonylagos magas száma. A külső szervek által tartott művelődési és szórakozási rendezvények is jelentős számban fordulnak elő, esküvőknek, családi ünnepélyeknek is helyet ad a Faluház. Nagy hagyománya van a helyi kultúrát reprezentáló és éltető különböző rendezvényeknek. A Faluház Baráti Kör rendezi a falunapot, az Erzsébet-, Katalin napi búcsút, a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó különböző rendezvényeket.
A falu demográfiai mutatója ugyan az elöregedésre utal, ennek ellenére a hagyományos falukép (főutca, mellékutcák, hagyományos falusi porták) mellett megjelentek a korszerűbb életmódra jellemző porták, szintes házak is. A közművesítés modern formái (víz, villany, gáz, telefon) megtalálhatók Győrváron. A szilárd hulladék intézményes elszállítása megoldott, a szennyvízelvezetés tervei folyamatban vannak. Kereskedelmi egységekkel való ellátottsága jó (3 bolt, 1 presszó, 1 kocsma). A kis távolság miatt Vasvár és Zalaegerszeg a nagyobb bevásárlások céljára könnyen elérhetőek. A kulturált temetkezést a faluban két temető, hozzá tartozó ravatalozókkal biztosítja.
A Vas és Zala megye határán fekvő falu, Győrvár földrajzi környezete, története, a környezetében lévő városok működő gazdasága, a demográfiai, iskolázottsági adatok, a munkanélküliségi mutató, az intézményi ellátottság és a kulturális hagyományok, a közművelődés helyi fejlesztési lehetőségei szempontjából kedvező képet mutat.
A falu erőssége az érintetlenség, a természeti szépségek és a történelmi múlt. A település rendezési tervének elkészítésénél véleményünk szerint fontos szempontnak kell lenni, hogy ez az érintetlenség, természeti szépség megmaradjon, a nyugalmat, csendet árasztó falusias jelleg domináljon, ugyanakkor a modernizáció vívmányai helyet kapjanak. A beépítésnél, a munkahelyek telepítésénél is ezek a szempontok érvényesüljenek, hogy az előzőekkel együtt egy intelligens falukép alakulhasson ki és megfeleljen az Európai Uniós normáknak.
A Kuruc Fesztivál idején a Teleház eszközparkjával a rendezvény minden programjához segítséget nyújt. A szervezés és az előkészítő munkálatok során a Kuruc Fesztivál Iroda is itt működik. A Faluház Baráti Kör és a Kuruc Fesztivál Iroda rendelkezik azzal a szellemi tőkével és tenni akarással, ami alkalmassá teszi őket a segítő, együttműködő partnerekkel együtt a Fesztivál színvonalas lebonyolítására.
Fontos számunkra az iskola bővítése és fejlesztése, ezen belül tetőtér beépítésével két új tanterem, szakelőadók és korszerű nyelvi labor kialakítása, tornaterem építése. A településen a szennyvízhálózat kiépítése, a falukép szebbé tétele: járdák felújítása, parképítés, a sportpálya felújítása és játszótér kialakítása. Az itt élők életének komfortosabbá tétele. A tárgyi feltételek mellett a szellemi örökség áthagyományozása a fiatalabb generációra a történelmi események méltó megünneplése. Jelen rendezvény ebben a sorban kiemelkedő helyet foglal el. A kistérségi image üde színfoltja. A kisközösségek a szervezés és a lebonyolítás során megerősödnek, új kapcsolatok szövődnek. Turisztikai szempontból sem elhanyagolható, mert a őszi események sorozatába jól illeszkedik. Bízunk benne, hogy újabb fejlesztéseket indukál, a fejlesztés pedig magával hozza a munkaerő piac fellendülését.