Kuruc Fesztivál Győrváron

Ágyúdörgés, zászlószentelés, korhű felvonulás

Győrvárnál 1706. november 6-7-én a kuruc seregek taktikai győzelmet arattak Béri Balogh Ádám brigadéros vezetésével Heister Hannibál labanc csapatai fölött. Ezzel a Dunántúl egy időre mentesült az osztrák katonai nyomás alól. Ez a győzelem – bár nem befolyásolta a Rákóczi Ferenc zászlai alatt kibontakozó szabadságharc végkimenetelét – mégis nagy jelentőségű. A sikeres csata megvívása olyan dicső tett, hazafias történelmi példa, melyet méltán ápol az utókor. A szabadságharc 300. évfordulójának tiszteletére a Kuruc Fesztiváliroda egész napos ünnepséget szervezett Győrvárra.


Szeptember 27-én délelőtt ünnepi istentisztelettel, majd a résztvevők látványos felvonulásával kezdődött a megemlékezés. A menetet a templomtól a csata emlékművéig a Vasvári Fúvósok vezették fel zeneszóval. A felvonulók, a korhű ruhába öltözött hegyháti lovasok a kuruc-labanc világot elevenítették meg. Az emlékműnél a szikrázó őszi napsütésben, ágyúdörgés és díszsortűz közepette parádés ünnepség résztvevői lehettünk.
A Savaria Díszszázad tisztelgését Pintyőke István polgármester fogadta, aki köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Beszédében kiemelte a Rákóczi-szabadságharc jelentőségét, s az 1706-os győrvári csatát. Szabó Lajos országgyűlési képviselő arra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hogy a Hegyhát e sarkában előkerült kőbalták arról tanúskodnak, hogy ezen a tájon, itt Győrváron már ötezer évvel ezelőtt is volt élet.
A kort idéző hangulatba kiválóan illeszkedett Kapiller Sarolta beszéde. A Vas megyei Önkormányzat művelődési titkárságvezetője arról beszélt, hogy Európa négy magyar történelmi személyt tekint magáénak: Hunyadi Jánost, Zrínyi Miklóst, Kossuth Lajost és Rákóczi Ferencet. Hangsúlyozta: Rákóczi történelmi távlatokban gondolkodott, igazi európai volt. A fejedelem végrendeletében szívét Franciaországra hagyományozta. A szerzetes-kolostor azonban, ahol a szívét őrizték leégett s eltűnt. Hisszük – mondta zárszóként Kapiller Sarolta – hogy ez a szív ma is velünk van.


Makai Sándor, a Honvédelmi Minisztérium nyugállományú vezérőrnagya történelmi összegzőjében úgy vélekedett, hogy a győrvári csata azon kevés csata helyszíne, ahol a kurucok győzedelmeskedtek a labancok felett, s e taktikai győzelmüknek köszönhetően a Dunántúl egy időre fellélegezhetett. A csata dicső résztvevői között külön megemlékezett a Bezerédj mellett harcoló Béri Balogh Ádámról, aki a falu melletti ütközetben fejsérülést szenvedett.
A szombathelyi Szabina Rt. korhű Rákóczi-zászlót készített és adott át a település polgármesterének, amelyet Polgár Béla katolikus esperes e szavakkal áldott meg: "Akikért most imádkozunk, nem kímélték önmagukat, sőt életüket és vérüket áldozták azért a földért, amelyet a gondviselés jelölt ki számunkra, hogy ez legyen a hazánk
Tekints reájuk kegyes arccal isteni Üdvözítőnk, s hősi halottainkat részesítsd a te drága kereszthalálod érdemeiben! Minket pedig segíts kegyelmeddel, hogy e drága vérrel megszerzett és megvédelmezett hazát odaadóan és önfeláldozóan szeressük, s érte dolgozni meg ne szűnjünk! Add, hogy a hősök véréből és áldott emlékéből a komoly kötelességteljesítés, a hősies áldozatosság, az istenfélelem és emberszeretet szelleme áradjon reánk! Add Urunk, hogy hősi halottaink életáldozata és nagy magyar elődeink példája minket is lelkesítsen és buzdítson az igaz hazaszeretetre! Akkor bízhatunk abban, hogy magyar szentjeink és hősi halottaink közbenjárására tovább véded és fenntartod szeretett hazánkat, Magyarországot.
Urunk és Istenünk áldd meg ezt a zászlót, s áldd meg mindazokat, akik ezt a zászlót átveszik, őrzik, tisztelik és szeretik! Ez a zászló juttassa eszükbe mindig a magyar haza és a szűkebb pátria iránt való kötelességeiket, s késztesse őket arra, hogy az egyéni és családi életük, de a munkahelyi magatartásuk is mindig példamutató legyen! Jól tudjuk azonban, hogy a rosszra hajló emberi természetünk mindezen kötelességünk teljesítésére kevésbé hajlandó, s nem is mindig képes. Hazánk történelmének azonban volt egy meghatározó, sok-sok áldást jelentő tényezője, mégpedig az ezer éves magyar kereszténységünk. Ez olyan szellemi, lelki és kegyelmi energiákat kölcsönzött őseink legjobbjainak, hogy ezek segítségével sikerült túlnőni önmagukon. Mennyei Atyánk! Ezeket a szellemi, lelki és kegyelmi adományokat add meg nekünk mai magyaroknak is, Nagyasszonyunk, a Boldogságos Szűz Mária s a magyar szentek közbenjárására!"
Dr. Andrásfai Béla, Győrvár község díszpolgára Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványából idézett. A labanc adók hallatán – amely meghaladta még a hódító félhold másfél száz esztendejének sarcait is – fura párhuzamként, a ma emberét sújtó terhek jutottak eszünkbe. Majd Nagy Tiborné előadásában Gellérfy József Zászló című versét hallhattuk.
A kiáltványt és szavalatot követően az emlékműnél a helyi, a térségi és országos közélet jeles képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit. Vasvár város nevében Baán Erika tanácsos és Sejberné Szabó Mariann ifjúsági referens koszorúzott.


A győrvári Kuruc Fesztivál számos kulturális csemegét tartogatott a résztvevőknek. Volt fegyver- és képzőművészeti kiállítás. Ezen láthatta a nagyközönség azt a Nagy Tibor által készített nagyméretű történelmi képet is, mely tárlatot Horváth György, az MMIK igazgatója ajánlott az érdeklődőknek. De az egész napos program keretében a résztvevők hallgathattak Rákóczi-kort idéző szakmai tanácskozást, láthatták a művészeti csoportok bemutatkozását, és gyönyörködhettek a lovas-és íjászbemutatóban is.
A délután a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Gyermekstúdiójának előadásával kezdődött, amelyen Rákóczi-emlékműsort adtak. A környező 9 település csapatai pedig szellemi csatában, vetélkedőn mérték össze tudásukat.
Bodorkós
Vasvári Újság, 2003. szeptember 30.